Melyik fontosabb hosszabb távon a társkapcsolatban; erotika vagy kötődés? Ezek egyvelege talán? Nyilvánvalóan. Ám ha priorizálunk, hányadik helyen állnak? Különbözőek vagyunk. Természetesen, és miért is ne? Ettől is szebb a világ. Nekem pl. olyan rész kell, hogy megfogjon, szinte “fogva tartson” jó értelemben, ami másban nincs ott csak úgy, hipp-hopp. Valami sokkal mélyebb vonzódást igénylek ahhoz, hogy azt ki tudjam jelenteni, az illető nekem KELL. Ma is és holnap is és még ki tudja meddig, ameddig csak építhetjük egymást. Szóval, az erős kötelék az én szívemben-lelkemben-agyamban nem a kémia. Elismerem, ez erős vonzalom, de nem erős kötelék./ A kötődési hormontermelésre itt és most nem térnék ki, az egy hosszabb légvételű írás lesz./ A híres Masters&Johnson kísérletekből is tájékozódhatunk (az egyik pl.: http://lemon.hu/2015/12/19/megengedned-egy-vadidegennek-hogy-levetkoztessen-no-es-egy-kiserlet-kedveert/ és erről jóval mélyebben: http://www.szexualpszichologia.hu/dok4.htm), hogy micsoda elementáris erővel bír egy olyan helyzet, ahol roppant vonzó, ápolt, elragadó kisugárzásokkal, és finom bőrrel, jó humorral szembesülünk és megvan köztünk az a furi naturális kemikália koktél, amelyből elég egyet kortyolni. És itt most abszolút nem az önuralom sarokba dobásáról vagy a gyors és önfegyelem nélküli bárhol-bármikor ellágyulásra utalok. Nagyon nem. Csak azt próbálom kifejezni, hogy a puszta testi vonzalom közel sem elég kohézió, nem elég erős kötés a számomra. Ennél sokkal több kell, amiért én azt érzem, kimondom, felvállalom, hogy IGEN, Ő az ÉN TÁRSAM és imádom, és akkor is amikor ő bolond vagy pillanatnyilag utál vagy megőrül értem, vagy bármi. De én őt imádom, mert hozzá vagyok egy láthatatlan szállal kötve. Ez az a szál, amit mi fonunk kettőnk köré-közé. A szex az elsöpör, az jön. A szálat mi magunk formázzuk a kis kezeinkkel, és sok szeretettel. Élmények sorozatát, lenyomatát, vitákat és heves érzelmeket, örömöket és sírásokat, kimerítő és rendszeres mélyreható beszélgetéseket, verbális és nem verbális önkifejezéseket egymás felé, gyengédséget és ODATARTOZÁST, teljes odaadást gyúrunk a kicsi szálba, MINDKETTEN. Ettől lesz az kötelék. De a test erotikája amennyire felforgató, isteni energia, az olyannyira gyenge a közösen formázott szálhoz képest, hogy én felnőtt kapcsolatban kizárólag ilyen alapon nem definiálom az érzéseimet. Ti hogyan érzékelitek ezt a súlyosan árnyalt témát, amelyről végeláthatatlanul lehet finom intellektuális vitába bocsátkozni?